Szerelem a levegőben 19. fejezet

Ez a rész megint Lillás lesz, mivelhogy Patrik ugye beteg vele nem sok minden történt otthon :D Továbbra is jó olvasást :D

19. fejezet

/Lilla/

- Hát Lilla!- hajolt oda hozzám Dénes az udvaron hogy csak én halljam.- Nem csodálom hogy elfogadtad Patrik ajánlatát a korrepetálással kapcsolatban!- nézett rám kaján vigyorral, mire én csak döbbenten meredtem rá.

- És még azt mondják, hogy a pasik nem pletykálnak- dörmögtem magamba, mikor Dénes elfordult tőlem. Dorina ezt meghallva felém nézett és elröhögte magát, mire csak visszavigyorogtam.

- Mit kell nevetni?- nézett ránk összehúzott szemmel a szőkeség- Csak nem engem?- húzogatta a szemöldökét vigyorogva, mire még jobban kitört belőlünk a vihogás.- Na széép-mondta lebiggyesztett szájjal amivel irtó aranyosan nézett ki.

- Na jól van már ne durcáskodj!- kezdtük el Dorinával nyaggatni, mire "sértődötten" elfordult tőlünk. Az egész szünet ezzel ment ez után, hogy Dénest próbáltuk kibékíteni valahogy.

Az egész napon végig szívattak a matek órán való beégésemért, amire én csak vigyorogva felelgettem. Aztán ahogy az utolsó óránkról (infó) visszamentünk a terembe kellemes meglepetés fogadott engem.

Ugyanis a padomon vagy öt szál rózsa volt letéve.

- Na ki az már aki neked virágot küld?- kérdezte megvetőleg Gréta, majd mivel meglátott egy papírdarabot gyorsan felkapta.- "Tőlem, neked aki elbűvölt engem". Pfff... milyen elcsépelt már.- mondta majd visszadobva a cetlit arrébb ment.

- Azta..- suttogtam megilletődve.- Ilyen se volt még soha hogy rózsát kapjak, méghozzá névtelenül. Mit gondolsz?- néztem Dorinára kérdőn.

- Hogy rohadt romantikus pali lehet!- suttogta, majd mélyen beszívta a virágok illatát. Én csak elmosolyodtam ezen, majd hazaindultam a virágokkal.